1. táplálékul szájába vesz és (megrágva) lenyel valamit. hús(leves)t eszik. ▸ annyit eszik, amennyi a bőrébe fér belefér annyit esznek, mint a sáskák ▸ annyit eszik, mint egy madár | ▸ vmeddig valamilyenre eszi magát torkig, betegre eszi magát. | (tn is ) étkezik, táplálékot fogyaszt. naponta ötször eszik.

2. biz valaki v. valami nagymértékben fogyaszt, nyű valamit. eszi a cigarettát; az autó eszi a benzint. | pusztít, mar. a rozsda eszi a vasat. | biz nagy mennyiségben olvas valamit. eszi a könyveket.

3. biz emészt, gyötör valakit valami. eszi a bánat, a gond. | ▸ eszi a fene valakiért, valamiért

4. ▸ eszem | ▸ vajon mit eszik rajta? ▸ abból ugyan nem eszel ▸ nem kér enni ▸ ilyet még nem ettem ▸ azt se tudja, eszik isszák

[ fgr ]

1. gabonalisztből vízzel dagasztott, sózott, kelesztett tésztából (kemencében) sütött fontos emberi táplálék. fehér kenyér; ▸ kenyéren és vízen él | kenyér kisebb-nagyobb darabja, szelete, karéja. vajas kenyér. ▸ olyan jó, mint egy falat kenyér | ▸ kovásztalan kenyér

2. a megélhetéshez szükséges anyagiak. kenyeret keres. | kereset. kenyér nélkül marad. | ▸ nehéz kenyér | nép <kif-ekben a szoros összetartozás, ill. függés jelképeként.> ▸ egy kenyéren van valakivel ▸ valakinek a kenyerén van a kenyerét eszi ▸ a császár kenyerét eszi

3. <kif-ekben.> ▸ nem kenyere valakinek valami

4. nép kenyérgabona, termés. ▸ betakarítja a kenyeret; sajtó : az ország kenyere ▸ megette a kenyere javát ▸ kenyérre lehet kenni ▸ nem kér kenyeret

[?permi ]

I. tárgyrag

II. hat értelmű tárgy ragja

1. (tn igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valaki, valami elvégzett vmely cselekvést, történt vele valami.> [messziről] jött [vándor]; ledőlt [fal]. | (mn-ként) fejlett [ember]; főtt [étel].

2. (ts igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel csináltak valamit.> kitüntetett [diák]; kilőtt [nyíl]. | (mn-ként) lőtt [vad], zárt [ajtó].

3. (ts igéhez, mn-ként is ) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel tesznek valamit.> ünnepelt [író].